Paradicsom talaja

A paradicsom talaja leginkább az ültetése során kerül előtérbe. Ez a Peruból származó növény, – mely őshazájában ma is közönséges, szinte gyomnövénynek számít – a padlizsán, paprika és burgonya rokona is. Hazánkban is nagyon népszerű, így házi kertekben és nagyüzemi termesztésben egyaránt megtalálható. Vetése február végén, március közepén kezdődhet.

Hogyan történjen a paradicsom vetése, ültetése

A paradicsomot általában magvetéssel vagy palántázással termesztik. Vetésére február végétől kerülhet sor. A csírázás ideje kb. 6-12 napra tehető.

Szabadföldbe csak május közepe felé – ha már az éjszaki hőmérséklet sem megy 15 °C alá – ültessük a palántákat. Ugyanis melegigényes növény. Hőigénye csíráztatáskor is legalább 20 °C. Kiültetéséig is meleg helyen kell tartani.

Kiültetése előtt a földet előzőleg már készítsük elő: ássuk fel, mentesítsük a gyomoktól és trágyázzuk is meg. Olyan helyet keressünk a számára, ahol a lehető legtöbb nap éri.

Paradicsom talaja

A paradicsom a jó vízelvezetésű, átlagos, laza szerkezetű, tápanyagban gazdag talajt kedveli.  De szinte bárhol termeszthető hazánkban, ahol nem nagyon kötött a talaj. De honnan tudjuk, hogy milyen a kertünk talaja?

A talaj kötöttségét, szerkezetét könnyen meg lehet állapítani az alábbiak alapján:

• A vizes homoktalajból gyúrt földdarab állandóan szétesik a kezünk között.
• A közepesen kötött vályogtalajból gyúrt giliszta nem esik szét, de nem is nagyon hajlítható.
• A kötött agyagos talajból gyúrt giliszta olyan hajlékony, képlékeny, hogy a fazekasok megirigyelnék, de a kertészkedők ennek nem annyira örülnek.

Talaj savassága

A növények többsége a semleges kémhatású talajokat kedveli. Ám vannak kifejezetten savanyú talajt kedvelő növények. Ilyenek például a rododendronok, erika, szelídgesztenye. Illetve vannak meszes talajt kedvelők, mint például a barackfélék, bab, kömény, sziklakerti növények.

Hogyan tudjuk meg, hogy a mi kertünkben lévő talaj meszes-e?

Ha a talajra háztartási sósavat csepegtetünk, és az erősen pezsegni kezd, akkor sok meszet tartalmaz. Ha nem, akkor valószínűleg inkább savanyú. Az ország nyugati határszélén, vulkáni hegyeink erdőtalajain és a réti talajokon kimért telkeken jellemzően savanyú, míg a mészkőhegyek és dombvidéki kertek talaja általában semleges vagy meszes.

Indikátor papír segítségével pontosan megállapítható a talaj kémhatása. Ehhez egy pohárba egyharmad részig földet kell tenni, majd fel kell tölteni vízzel és el kell kevergetni. A teljes ülepedés és letisztulás után, bele kell mártani az indikátor papírt. Ha a:

• a pH: 6-7 -> akkor a talaj semleges, vagyis nagyon jó
• a pH: 5 -> enyhén savanyú
• a pH: 8 -> enyhén lúgos, vagyis meszes

Ha pH 4 alatti vagy pH 9 fölötti, akkor már szélsőséges, javításra szoruló talajról beszélünk. A savanyú talajok mészporral könnyedén javíthatók. Indikátorpapír vegyszerboltokban és iskolai szemléltetőeszközöket forgalmazó üzletben beszerezhető.

A pH érték befolyásolja a növény számára elérhető tápanyagok mennyiségét. A paradicsom akkor fejlődik a legjobban, ha a talaj pH értéke 5,5 és 6,5 közé esik.

Talaj humusztartalma

A sötétebb színű talajok több szervesanyagot tartalmaznak, mint a világos színűek. Minél sötétebb a kertünk talaja, annál jobb. Becsüljük meg a talaj felső rétegét, mert az a legértékesebb. A talaj humusztartalma könnyedén javítható istállótrágyával vagy komposzttal egyaránt. Mindkettőből sok kell, négyzetméterenként legalább 10 kg.

Növelik a talaj szervesanyag és humusztartalmát az ott termő növények és gyomok beásott maradványai is: gyökér, levél, szár. (Ilyenkor azonban érdemes arra figyelni, hogy beteg növényi részeket ne ássunk bele a talajba, mert akkor tovább terjedhet a betegség. A beteg részeket ajánlott azonnal megsemmisíteni.) A paradicsom betegségei is könnyedén terjedhetnek a nem megfelelően kezelt beteg növényi részektől.

A paradicsom a magas szerves és ásványi anyag tartalmú talajban fejlődik igazán jól. Kiültetés előtt érdemes előkészíteni a földjét.

Amennyiben nagyon hideg a föld, érdemes kiültetés előtt néhány héttel fekete talajtakaró fóliával befedni a földet, hogy melegítsük.

Ha nem megfelelő kertünkben a talaj, érdemes magaságyásban nevelni. Ebben az esetben ugyanis elég csak ezt a földet a padlizsán igényeinek megfelelően beállítani.

A paradicsom gondozása

Gondozása során az egyik legfontosabb, a folyamatos öntözése. Annak ellenére, hogy szárazságtűrő, meleg kedvelő növény, fontos a folyamatos vízpótlásról gondoskodni. Azonban figyeljünk rá, hogy a víz a földre és ne a növényre menjen. Szükséges a rendszeres kapálása is, mely nemcsak a gyommentesítés miatt, hanem a talaj tömörödöttségét megelőzendő is nagyon fontos. Ugyanis a locsolás hatására összetömörödött talaj levegőtlenné válik, ezáltal a növény hajtásai elsárgulnak és a növekedése is leáll.

Érdemes arra is figyelni – akár már az ültetés során – ahogy növekednek, szükségük lesz támasztékra, akárcsak az uborka vagy a karóbab esetén. Mivel akár másfél méterre is nőhetnek és a terméseik nagyok és nehezek. Annál is inkább érdemes ezt már előre elkészíteni, mert a talajra leérő termés a fertőzésveszélynek is ki van téve.

Érdemes figyelni arra, hogy kerüljük burgonya, paprika vagy padlizsán mellé ültetését, mivel ezek közös kórokozókat és károsítókat eredményezhetnek. Jó társak lehetnek viszont a fűszernövények közül a bazsalikom és a menta. Különböző zöldségeket is ültethetünk köré, közé. Jó szomszédság zöldségek közül a sárgarépa, kerti saláta, metélőhagyma, spárga, fokhagyma, virágok közül a körömvirág vagy a sarkantyúka.

A paradicsom biokertben is nevelhető. Gondozása során, – mely főleg az öntözést, kacsolást, gyommentesítést jelenti – mulccsal is takarhatjuk a földjét. Megakadályozva ezzel a talaj felmelegedését, a kiszáradását és összetömörödését.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Paradicsom_(n%C3%B6v%C3%A9nyfaj)

Vissza a kategória cikkeihez